A délután 2-kor bejelentett 15 bázispontos effektív kamatemelés után 3-kor közzétette a friss inflációs jelentés legfőbb előrejelzéseit és a legyezőábrákat a Magyar Nemzeti Bank, amelyek azt mutatják, hogy megemelte mind idei, mind jövő évi átlagos inflációra vonatkozó prognózisát az MNB.
A ma délutáni MNB kamatdöntés előtt megnéztük, hogy mit áraznak most a pénzpiacok a következő hónapokra kamatemelés címén és azt tapasztaltuk, hogy még a múlt szerdán beárazott intenzív emelési várakozásokhoz képest is tovább erősödtek ezek a várakozások mostanra mintegy 6-8 bázisponttal.
A parlament által minap 5,9%-os GDP-arányos hiánycéllal elfogadott 2022-es költségvetés hibás döntés, túl laza költségvetési politikát jelent, így „az újraindítás helyett az infláció költségvetése” – állapította meg hétfői, éles hangú bírálatokat megfogalmazó írásában Matolcsy György. A jegybankelnök szerint a hiteltörlesztési moratórium és a költségvetési hiánycél változtatásai nélkül pénzügyi támadás érheti Magyarországot.
Egyértelmű fordulatot jelent a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikájában az, amit e hétfőn mondott Virág Barnabás alelnök és ez arra késztetette például a Morgan Stanley és a Societé Generale londoni elemzőit, hogy átírják a kamatkilátásokkal kapcsolatos előrejelzéseiket. Mindketten arra számítanak, hogy az MNB kamatemelési sorozatba kezd majd júniustól, de bizonytalanok abban, hogy ezt pontosan hogyan (milyen ütemben, milyen időszak alatt) vezényli le az MNB, hiszen az elmúlt évtizedben ilyet nem csinált a jegybank. A SocGen elemzője szerint olyannyira belendülhet az MNB a gyors gazdasági növekedés miatti inflációs kockázatok hatására, hogy jövő év végére már 2,25%-os alapkamatnál fogunk járni, ami miatt már jövő tavaszig 335-ig erősödhet a forint az euróval szemben.
„Vannak fejlesztési programjaink elkülönülve, egyes területekre: demográfiai programunk, otthonteremtési elképzelésünk (ez még nem program), modern városok programja és sok más, de ezeket nem fűzi egybe egy 10-20 éves időhorizontra kitekintő Nemzeti Versenyképességi és Fenntarthatósági Program” – hangsúlyozta újabb hétfői értekezésében Matolcsy György jegybankelnök.
Ismét értékelte Matolcsy György jegybankelnök a 2020-as évet a járvány- és a válságkezelés sikeressége szemszögéből, amelynek apropója az, hogy megfogalmazása szerint „A kanyar hosszabb és a terep nehezebb, mint elsőre tűnt”. Hétfői írásában megállapította, hogy míg „a járvány elleni harc sikeres volt 2020-ban”’, addig „a beruházások, ezen belül az állami beruházások bővítése terén azonban inkább kudarc, mint siker a válságkezelés”. A jegybankelnök ezért ismét a minél hatékonyabb állami beruházás élénkítést sürgette, hogy a kanyarban tudjunk előzni, mert meglátása szerint ez a lehetőség még évekig fennáll, ahogy a spanyolnátha miatti járvány is 3 évig pusztított 1918-1920 között.
Az MNB új vezetői körlevelében tájékoztatta a hitelintézeti szektort a felügyeleti tőkekövetelménnyel és tőkeajánlással kapcsolatos átmeneti intézkedéseiről, illetve az osztalékfizetésre, a részvény-visszavásárlásra, valamint a változó javadalmazás kifizetésére vonatkozó korlátok 2021. szeptember 30-ig való fenntartásáról - közölte pénteken az MNB. Az intézkedések támogatják az intézmények stabil működését a hitelezési kapacitásuk fenntartása mellett - emeli ki a közlemény.
A Budapest Institute of Banking (BiB) a világ legnagyobb, pénzügyi technológiákkal foglalkozó eseménye keretében mutatta be a piacon egyedülálló „Payments in digital finance” (PiDF) elnevezésű angol nyelvű online programját, mely brit-magyar együttműködésben valósult meg. A program tartalmában és megjelenésében is világszinten kiemelkedő innovációnak számít az oktatási piacon, az előadókat tekintve pedig a fizetési szolgáltatások piacának legnevesebb nemzetközi képviselői lettek felvonultatva - olvasható a jegybank közleményében.
A szeptemberi félmilliárd eurós japán jenben történt kötvénykibocsátás és egyéb okok miatt összességében 2,15 milliárd euróval 32,212 milliárd euróra ugrottak szeptember végére Magyarország nemzetközi tartalékai, ami öt éve a legmagasabb szintet jelenti – közölte szerdán a Magyar Nemzeti Bank.
A korábban vártnál lassabb lehet a magyar gazdaság felépülése a koronavírus-válságból - nyilatkozta a Reuters hírügynökségnek két magyar jegybanki forrás névtelenül. Azt is elismerték, hogy a Magyar Nemzeti Bank közel lehet már a gazdaságösztönző eszköztárának határához. Mindezek fontos üzenetként értelmezhetőek a jegybanktól, elmondjuk, miért.
MNB: Még több kkv juthat kedvező finanszírozáshoz
NHP Hajrá a stabil és fejlődő kkv-kért
Bár a keddi kamatdöntési sajtótájékoztatón még egyszerinek mondta a jegybank vezetése a váratlan 15 bázispontos vágást, ma a Kossuth Rádióban Virág Barnabás új alelnök arra célzott, hogy júliusban valószínű egy újabb 15 bázispontos vágás 0,6%-ra, de az lesz az utolsó, tovább nem vághatnak.
A márciusi inflációs jelentésben előre jelzett 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen: +0,3–2,0 százalékos sávra rontotta le idei évi növekedési előrejelzését az MNB-stáb és közben az idei évi átlagos inflációra vonatkozó előrejelzését 2,6-2,8%-ról 3,2-3,3%-ra megemelte – derült ki a jelentésről ma kiadott főbb előrejelzésekből. Utóbbi azért érdekes, mert a Monetáris Tanács a kamatdöntési közleményében arra hivatkozva vágott kamatot, hogy a romló gazdasági növekedési környezet erős dezinflációs hatással jár, így a gazdaság támogatása érdekében van lehetőség a kamatvágásra.
Az MNB Monetáris Tanács kamatdöntési közleménye lényegében kettő tényezővel indokolja a mai óvatos, de váratlan kamatvágást: egyrészt azzal, hogy a vírusválság hatására erős dezinflációs hatások jelentkeznek, így ez lehetőséget ad a lazításra. Másrészt a márciusi inflációs jelentésben mondott 2-3%-os idei GDP-növekedéshez képest jelentősen romlott a gazdasági környezet (most 0,3–2,0 százalékos növekedési sávot mond a stáb), így szükségét érzi a testület, hogy lépjen is. Mindezt pedig az teszi lehetővé, hogy a közlemény is emlékeztet rá: erősebb a forint és a pénzpiaci volatilitás is csökkent az előző, május végi kamatdöntés óta.
Ma délután 3-kor online sajtótájékoztatót tart a Magyar Nemzeti Bank felsővezetése – áll a szerkesztőségünknek küldött jegybanki tájékoztató levélben.
A Magyar Nemzeti Bank az e heti kötvényvásárlási aukcióját is törölte, azaz sorozatban a negyedik hete nem vesz államkötvényeket a kereskedelmi bankoktól.
Különösebb hírverés nélkül miniszterelnöki megbízott lett június 15-i hatállyal Nagy Mártonból, aki május végén váratlanul távozott a Magyar Nemzeti Bank alelnöki tisztségéből. A távozását bejelentő közlemény már utalt rá, hogy valamilyen más fontos tisztsége lesz a volt alelnöknek.
Áder János köztársasági elnök - a miniszterelnök javaslatára - 2020. június 22-ei hatállyal hat évre nevezi ki Virág Barnabást a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének - közölte a Köztársasági Elnöki Hivatal hétfőn az MTI-vel.
A nyár folyamán a 340-es szint alá erősödhet aforint az euróval szemben - írja friss elemzésében az UniCredit Bank, melynek elemzői többek között a jegybanki vezetők utalásaira hagyatkoznak. A magyar deviza azonban az év hátralévő részében gyengülhet, ahogy a koronavírus-válság hatására Magyarország külső egyensúlyi pozíciója romlik. A bank szakértői úgy gondolják, hogy ez a Magyar Nemzeti Bankot akár szigorításra is késztetheti. Ezt ellensúlyozandó a mennyiségi lazítás (QE, állampapírvásárlási program) is újraindulhat, annál is inkább, mert a bank szerint a gazdasági visszaesés nagyobb lesz a vártnál, és az újabb ösztönzőcsomagokhoz kötvénykibocsátásra lehet szükség. Az MNB pedig nem fogja hagyni elszállni a hosszú lejáratú állampapírhozamokat.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Moszkva igyekszik akadályozni a fegyverszállítmányokat.
Ez ritka kombináció, de ma megtörténhet.
Nem teljesen egyeznek a gazdasági nézetei Trump elnökkel.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
